Jerry West 2006. 06. 11.
|
 | | |
|
|
Adatok |
Szletett: 1938. mj. 28. Cheylan, West Virginia Magassg: 188 cm Sly: 85 kg Egyetem: West Virginia (4 vig) Csapatok: Minneapolis/Los Angeles Lakers (1960-1974) | |
|
Plyafuts |
Mint a legtbb legenda, mlyrõl kezdte. Jerry Alan West egy kis hegyi vrosban nõtt fel, a koreai hborban elesett btyjnak halla befel fordulv tette. A kosrplyn gyakorolt szntelenl, szinte nsanyargat mdon. A sok edzsnek meg is lett az eredmnye, a West Virginia Mountaineers csapatnak sztrja lett, ktszer bekerlt a legjobb egyetemi tsbe, 1959-ben pedig NCAA-dntõt jtszott. 1960-ban minden idõk legjobb egyetemi olimpiai csapatnak tagja, tbbek kztt Oscar Robertson trsasgban.
Az tkariks jtkok utn az NBA vrt r, a Los Angeles-be kltzõ Lakers csapathoz kerlt, mint msodik vlasztott. Elsõ vben alkalmazkodnia kellett a bell rombol Elgin Baylorhoz, 17 pontot s egy fõcsoport-dntõt rt el. Msodik vben tlaga 30 pont fl emelkedett, s csak a finlban lltotta meg õket az rk ellenfl Celtics. West, az rk maximalista nagyon nehezen viselte a veresget. Harci szelleme oly magas fokon fttte, hogy a minden rontott ksrlet s elhibzott vdekezs csaldst okozott szmra. A hallpontos tempjbl lõ West az 1965-s rjtszsban emberfelettit nyjtott. Tizenegy mrkõzsen 40,6 pontot tlagolt, a Baltimore ellen 45,8-at. Az egyni ragyogs nem volt elg a gyõzelemhez. 1966-ban tovbb tkletestette jtkt, 31 pontja mellett 6 glpasszt is kiosztott, 86%-kal clzott a bntetõvonalrl. A rjtszsban hrom ponttal nvelte tlagt, a clt mgsem rhette el. Br teste rendkvl ellenll volt a fjdalmaknak, az vek alatt kapott tlegek õt is kikezdtk.
1969-ben Wilt Chamberlain s Elgin Baylor oldaln tkletes jellteknek tntek, hogy tvegyk az regedõ Boston trnjt. West mindent meg is tett, egyedlll mdon vesztes csapatbl lett MVP. 1970-ben j ellenfllel kerlt szembe a dntõben, a New York grdja Willis Reed vezetsvel ht mrkõzsen koronztatott meg. Mr Clutch is szlltotta a maga csodjt, amikor a harmadik mrkõzsen egy flplyn tlrl hajtott dobssal harcolta ki a hosszabbtst, br a gyõzelmet nem szereztk meg. 1971-72-ben a sokat szenvedett Lakers-vezr semmit sem bzott a vletlenre. Minden idõk egyik legremekebb csapatban kzel 26 pontot tlagolt, 9,7 glpasszal krtve. A 69-13-as mutatt s 33 sorozatos gyõzelmet elrõ Lakers visszavgott a New Yorknak, megszerezve a hõn htott gyrket. 1973-ban a New York revnsot vett. 1974-re West fizikuma felmondta a szolglatot, mindssze 32 mrkõzst jtszott az vadban.
Rekordjainak sora tekintlyes. Tzszeres legjobb ts tag (1962-67, 1970-73), utols t vbõl ngyszer a legjobb vdõtsbe is bevlasztottk. Tizenngyszeres All-Star, 1972-ben All-Star MVP. Minden idõk harmadik legponterõsebb jtkosa volt visszavonulsakor, 25192 ponttal. 27-es ponttlaga a mai napig a legjobb ngyben szerepel. 6283 glpassza (6,7-es tlag) is a legjobbak kztt van. 1977-tõl 3 vig Lakers edzõ, a rjtszsba segti vissza a csapatot. 1980-ban bevlasztjk a Halhatatlanok Csarnokba, s a 35. vfordul csapatba. 1982-tõl ltalnos igazgat lesz, bajnoki csapatokkal ajndkozva meg a hveket. 1995-ben az v menedzsere, 1996-ban a legjobb tven jtkos egyikv vlasztjk. 1996-ban megszerzi Shaquille O’Neal-t s Kobe Bryantet, letve ezzel az j vezredet triplzssal nyit grda alapkveit. 2002. prilis 30-tl a Memphis Grizzlies igazgatja, vezrletvel a jobb csapatok kz emelkednek nyugaton. Halhatatlan alakja az NBA logjnak kpben a mai napig emlkeztet minket az egyik legnagyszerbb gldob htvdre. | | | |